LUCHENI: Szegény Elisabeth! Ő meg csak küzd a betegséggel!
De hát mit tehetnének érette?

GRÜNNE: Hogy is gyógyulhat meg? KOMORNÁK: Titkolnunk kell! Nem tudhatják!
El kell tűnjön! Nem láthatják!

RAUSCHER: Utazzon el, az segíthet! Titkolnunk kell! Nem tudhatják!

SCHWARZENBERG: Madeira jó lenne!

GRÜNNE: Császárunk szerint oly messze ne!

SCHWARZENBERG: Közel maradjon hát?

GRÜNNE: Válasszuk inkább Madeirát!

NÉGYEN: Titkolnunk kell! Nem tudhatják! F. JÓZSEF: Én édes angyalom, remélem, nem szenvedsz nagyon!
Titkolnunk kell! Nem tudhatják! Szép nap lesz, hogyha arcod
újra láthatom!

UDVARHÖLGYEK: Nincs sehol se nyugta, hajszolna egyre csak,
le se tetted még magad, és újra csak pakolhatsz!
Hol meredek ösvény, hol meg a tenger vár,
ő meg egyre lohol, mikor senki se bírja már!

NÉGYEN + F. JÓZSEF:
UDVARHÖLGYEK: Hisz nyolc órája vágtat - Most hol van ő?
völgynek le, hegynek fel, Most mi a terv?
régen feltört már a lábunk, Most merre tarthat épp?
de egyre csak menni kell!
Korfu, avagy London -
az neki "gancegál", És hogy van hát?
elmegy Pestre, Gödöllőre, És kiket lát?
de Bécsben meg sem áll! És mikor jön végképp?

LUCHENI: Tükröm, tükröm, te mondd meg,
látszik-e vajon, hogy öreg lett?
Ez jogos kérdés - eltelt tíz év!
Ugye fiatal még? Vagy nem?
Cosa stai combinando?
Egy ősz hajszál! Scocciatura!

F. JÓZSEF: Most, hogy a mama is meghalt, NÉGYEN: Verset körmöl,
te úgy hiányzol már! ógörögből
Rudolf is elmúlt huszonöt - fordít, koplal,
kényes úton jár! és tornázik!

NÉGYEN + F. JÓZSEF:
UDVARHÖLGYEK: Nincs sehol se nyugta, Most hol van ő?
hajszolna egyre csak, Most mi a terv?
le se tetted még magad, Most merre tarthat épp?
és újra csak pakolhatsz!
Hol meredek ösvény,
hol meg a tenger vár, És hogy van hát?
ő meg egyre lohol, És kiket lát?
mikor senki se bírja már! És mikor jön végképp?

LUCHENI: Tükröm, tükröm, te mondd meg,
félnie kell-e, hogy öreg lett,
hisz úton telt el...

MIND: ...tizennyolc év!

LUCHENI: Ugye, fiatal még? Vagy nem?