KÁROLYI:
Túl vagyunk már ezen, mit érnek a szavak?!
Fontosabb a küldetésünk annál, hogy csak napról-napra szónokoljunk hasztalan, s élvezzük a vitát.

SZEPS:
Nem segít a beszéd, nincs erre időnk, ne töprengjünk ezen, ez helyzet megérett a változásra, tettek nélkül nincs esély. Ránk figyel a világ.

LÓNYAI:
Az alkalmas pillanat csupán egy bátor hőst kíván.

SZEPS:
Hiszen ezt vártuk annyian, évek hosszú során.

RUDOLF:
Hogyan gondolják?

SZEPS:
A kis népeknek önállóságra van szüksége, felség.

RUDOLF:
Szóval önök azt akarják

KÁROLYI:
A birodalom a saját súlyától fog összeomlani.

ANDRÁSSY:
Elkerülhetetlen Ausztria és Magyarország szétválasztása, és mi azt szeretnénk, ha ön lenne a magyarok királya.

KÁROLYI:
Egy független nemzeté, amely nincsen többé alárendelve Ausztriának.

RUDOLF:
Uraim, amit önök javasolnak, az több, mint hazaárulás.
Én ezt nem tehetem.

LÓNYAI:
Felség, a birodalom halálra van így ítélve.
Ezt bizonyítják az ön cikkei.

Itt a jövő a tét, nem más, legyen vezérünk, rajta hát!

SZEPS:
Ahogy elkezdte, úgy tovább, zárjuk le a vitát! Járja végig uram, fejezze be ügyét, azt amiről annyi cikket megírt!

KÁROLYI:
Az ön bátorsága ma mindennél fontosabb, fejezze be, uram!

ANDRÁSSY:
Menjen uram tovább, akkor is, ha nehéz, ne hátráljon, az ön szíve erős!

SZEPS:
Nézze, itt a perc, hogy megválthassa álmait, útját járja tovább!

RUDOLF:
De én ezt a változást másképp képzeltem el. Ami erőszak, vagy lázadás engem nem érdekel.

KÁROLYI:
Most kell gyorsan lépnünk, mert ha várunk, végünk,
Míg új távlat nyílik több száz év

ANDRÁSSY:
Itt vérontás nélkül győzhet népünk, nékünk kell egy hős, egy Habsburg nép!

EGYÜTT:
Álljon élre uram

KÁROLYI:
Ne veszítse hitét

EGYÜTT:
Jöjjön velünk tovább

ANDRÁSSY:
Ahogy eddig

SZEPS:
Hisz az apja soha nem hallgatta végig önt.
Álljon élre uram!

EGYÜTT:
Velünk jöjjön tovább

LÓNYAI:
Tegye, amit szeret

EGYÜTT:
Álljon élre uram

KÁROLYI:
Legyen merész

SZEPS:
Hisz a modern világ fejlődése meg nem áll.
Járja útját tovább!

ANDRÁSSY:
A magyar nép hű nagyon

LÓNYAI:
Mindig ön mellett áll

KÁROLYI:
Olyan hatalmas nagy a tét, ezért nincs túl nagy ár

ANDRÁSSY:
Hogy győzhetném meg magát?

LÓNYAI:
Kell, hogy velünk legyen

SZEPS:
Járjon útján tovább, hercegem

LÓNYAI:
Mondja apjának: nem!