Dolhai Attila Rajongói oldala
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
 
Navigáció
 
Dalszövegek
 
Oldal
 
Itt voltatok
Indulás: 2007-08-30
 
Chat

 

 

 

Rudolf (Történelmi háttér)

1889. január 30-án, Mayerlingben halt meg Rudolf főherceg, a Habsburg birodalom várományosa, Ferenc József egyetlen fia, a trónörökös és szeretője Vetsera Mária.

Rudolf élete:

Az okokat, a válaszokat elsősorban Rudolf gyermekkorában, neveltetésében, gondolkodásmódjában, társadalmi helyzetében kereshetjük. A trónörökös 1858. augusztus 21-én született, s a Rudolf Ferenc Károly József nevet kapta, főhercegi rangja mellé. A fiatal édesapa, az alig 28 éves Ferenc József végtelenül boldog volt, hiszen 1793 óta nem született egészséges fiúgyermek a Habsburg családban. A kis trónörökös nemcsak a trón várományosa, hanem a birodalom jövőjének és a Habsburg uralom folytonosságának biztosítéka is volt.

Gyermekkor

Rudolf gyermekkorából hiányzott a szeretetteljes családi légkör. Édesanyja, Erzsébet nagyon fiatalon került a bécsi udvarba és nem tudott megbirkózni császárnéi szerepével és az ezzel járó kötelezettségeivel. Sem az anyósa, sem a férje nem állt mellette, hogy megfelelő támaszt nyújtva megkönnyítsék a beilleszkedését. Erzsébet aranykalitkába zárt rab madárnak érezte magát és súlyos lelki válsággal küzdött. Gyermekei nevelését a főhercegasszony, Zsófia sajátította ki, mondván, hogy Sissy még maga is gyermek. Az anyósával szembeni harcban alul maradt. Erzsébet a problémák elől menekülve utazásaiban talált vigasztalást. Így fia csak ritkán találkozott vele, és a biztonságot nyújtó anyai szeretet nélkül kellett felnőnie.

Édesapja pedig zárkózott természete miatt és a birodalom irányításával kapcsolatos teendői következtében nem tudott bizalmas viszonyt kialakítani a fiával. Rudolf élénk szellemű és kielégíthetetlen tudásszomjjal rendelkező ifjú volt, aki a liberális eszmék iránt fogékonnyá vált, ez viszont ellenkezett apja konzervatív gondolkodásával és elveivel, így a későbbiek során komoly konfliktusok forrásává vált közöttük.

Házasság

Louise Coburg (Rudolf sógornője) így írta le: „Több volt, mint szép, egyenesen csábító volt. Középtermetű és nagyon arányos, és bár törékenynek látszott, mégis erős volt. (…) Tompa fényű arca érzelmes volt… zavarbaejtően nyílt, tiszta és finom lelkű volt. Mosolya talán még ezeknél is nagyobb hatással volt az emberekre.” A nők körében rendkívül sikeressé vált.

Rudolf 1881-ben nősült meg. Választása a belga királyi pár leányára, Stefániára esett, ezzel a döntésével a főherceg mindenkit meglepett. Édesanyja, Erzsébet így nyilatkozott leendő menyéről: „A trónörökös nem látszott nagyon boldognak, menyasszonya igen előnytelen benyomást tett… Sárga haja csak a feje tetején kezdődött. Olyan volt, mint egy albínó, kicsi, rossz pillantású, vörös szemekkel.” A negatív fogadtatás ellenére a házasság első négy éve harmonikus és boldog volt. Rudolf életébe az állandóság és a nyugalom költözött, egy társra talált, aki csak őrá figyelt.

Az idillt azonban fokozatosan felváltotta az ellenségeskedés. Stefánia nem tudott azonosulni férje haladó nézeteivel, mélységesen konzervatív gondolkodásmódja miatt, ráadásul szűklátókörűsége éles ellentétben állt Rudolf érdeklődő és alkotó szellemével. A trónörökösné tehát szellemi téren sem tudott méltó párjává válni férjének, ebből adódó kisebbségi komplexusát úgy próbálta elrejteni, hogy mindig támadólag, agresszíven lépett fel párjával szemben, ha csak tehette, kritizálta és ellenkezett vele. Rudolf végül teljesen elhidegült tőle. Marie Wallersee grófnő korábbi jóslata beteljesült: „… nem kell attól tartani, hogy egy ilyen feleség mellett Rudolf mintaférj lesz.”

Politikai élet

A XIX század második felének egyik fontos kérdése a nemzetiségi kérdés volt. Rudolf felkarolta a szlávok ügyét, úgy gondolta, a monarchia terjeszkedését csak a szláv lakosság együttműködésével lehet elérni. Támogatta a vallási kisebbségeket, a földreformot és az iskolarendszer átformálását is. Rudolf barátai a liberális körökből kerültek ki. Ferenc Józsefben ez félelmet váltott ki, ezért minden eszközzel megpróbálta távol tartani fiát a kormányzati ügyektől. Reprezentációs feladatokat bízott rá, és külföldi utazásokkal próbálta távol tartani az udvartól. Az ott látottak megszilárdították elképzeléseit, az arisztokráciát elmarasztalta, műveletlenséggel és semmittevéssel vádolta.

1881-ben ismerkedett meg Moritz Szeps-szel, a szabadelvű Neues Wiener Tagblatt főszerkesztőjével. Ő lett a hiányzó láncszem a trónörökös és a külvilág között. Ő látta el azokkal a kül-, és belpolitikai információkkal, amelyektől az apja elszigetelte. Ferenc Józsefet aggasztotta fia Franciaország iránti érdeklődése is, hiszen a hagyományos monarchikus államformát preferáló Európa fenntartással viseltetett a köztársaság útjára lépő Franciaországgal szemben. Rudolf ellenezte a Habsburg-porosz közeledést is. Ferenc József annyira veszélyesnek tartotta fia viselkedését, hogy a bécsi titkosrendőrséggel figyeltette minden lépését.

Rudolf útja a halál felé

1887-ben Rudolf megvásárolta az Alsó-Ausztriai Mayerlinget és ott egy vadászkastélyt építtetett. 1888 őszén a 30 éves koronaherceg megismerkedett a 17 éves Maria von Vetsera bárókisasszonnyal (1871–1889), akit Marie Louise von Larisch-Wallersee (Marie von Larisch grófné) (1856]]–[[1940), Erzsébet királyné legidősebb fivérének, Wittelsbach-i Lajos Vilmos bajor hercegnek leánya (tehát Erzsébet unokahúga, Rudolf trónörökös unokatestvére) mutatott be neki. A közvetítés célja homályos. Lehetséges, hogy a rajongó tizenéves könyörgött Larisch grófnénak, a család régi barátjának, hogy juttassa őt a csodált trónörökös közelébe, aki valóban a nők bálványa volt, számtalan nőügye vált ismertté. A „jobb” társaságból és a prostituáltak közül is egyaránt kerültek ki szeretők, e viszonyokból mintegy harminc törvénytelen gyermeke származott. A fattyak anyjának hallgatását a császári ház jelentős összegekkel vásárolta meg. A mayerlingi tragédia újabb kutatói azonban célzott közvetítést, politikai összeesküvés lehetőségét is keresik. Rudolf hamarosan viszonyt létesített Mary von Vetserával.

1889 januárjára már túl sokan tudtak a trónörökös szenvedélyes, házasságon kívüli viszonyáról Maryvel. I. Ferenc József császár és király (1830–1916) is értesült az ügyről. Január végén egy alkalommal Rudolf hevesen összeszólalkozott császári apjával. A veszekedés valószínűleg azért robbant ki, mert Rudolf a pápához akart fordulni, hogy házassága felbontását kérje. Császári apja ezt megtiltotta, és azonnali szakítást követelt Maryvel. Újabb kutatások (és az összeesküvés-elmélet hívei) azt is valószínűsítik, hogy Ferenc József ekkor közölte fiával, hogy a liberálisokkal való szimpátiája, állhatatlan természete és a Birodalom érdekeivel ellentétes nézetei miatt alkalmatlannak tartja őt a majdani trónutódlásra. A túlérzékeny lelkű, egzaltált Rudolf erre az időre már valószínűleg eldöntötte, hogy véget vet életének. Ez a veszekedés megerősíthette elhatározásában. Társat keresett magának, aki elkísérné őt a halálba. Több alkalmi partnere, köztük Mizzi Kaspar is visszautasították Rudolfnak ezt a kívánságát, és jelezte Rudolf öngyilkossági szándékát Bécs rendőrfőnökének, sőt Eduard von Taaffe grófnak is, de a hatóságok nem tettek lépéseket.

1889. január 28-án Rudolf főherceg arra kérte Larisch grófnőt, hogy hozza el a Hofburgba Mary von Vetserát, mert még egyszer utoljára látni szeretné őt. Rudolf addigra már visszaszerezte és elégette a saját maga által Marynek írt, szerelmet mutató (vagy tettető), behízelgő leveleit, ugyanakkor a Maryre és a grófnéra terhelő leveleket kikészítette, hogy tervezett közös öngyilkosságuk után az uralkodócsalád kézenfekvő bűnbakot találhasson Marie von Larisch grófné személyében. Az is elképzelhető, hogy ezeket a bizonyítékokat a tett utáni eltussolási eljárás során válogatták szét, hogy minden felelősséget az uralkodó családon kívüli személyekre hárítsanak.

A január 29-i találkára érkező Mary „eltűnt” a Hofburgból. A pánikba esett Larisch grófnő megpróbálta a rendőrhatóság segítségét kérni, de sikertelenül. Rudolf és Mary hintóval Mayerlingbe hajtattak. A következő éjszaka történései nem ismertek, illetve ellenmondóak. Másnap, január 30-án reggel mindkettőjüket holtan találták a vadászkastélyban. Mind a mai napig tisztázatlan, hogy Maryt Rudolf trónörökös lőtte-e agyon azon az éjszakán, vagy mindkettőjüket valaki más gyilkolta-e meg. Az eset részleteit az uralkodó család eltitkolta, rendőri vizsgálat nem folyt. Nincsenek döntő bizonyítékok, de nagyon valószínű, hogy Rudolf előbb Maryt lőtte agyon, azután maga is öngyilkos lett. Ennek ellentmondó tény, ami tovább bonyolítja a halálesetet, hogy a golyó Rudolf bal oldalán hatolt be, holott köztudomásúan ő jobbkezes volt.


Vetsera Mária és a tragédia

Vetsera Mária bárókisasszony 1888-ban találkozott Rudolffal. A 17 éves lány rajongó szerelemre gyulladt a főherceg iránt. Titkos kapcsolatuk hamar kitudódott, a botrány miatt Ferenc József tűrhetetlennek tartotta ezt a viszonyt, és felszólította fiát, vessen véget neki, de ő erre nem volt hajlandó.

Rudolf megpróbálta rendezni magánéletét, és a válás mellett döntött. Levelet írt a szentszékhez, amelyben kérte a pápát, hogy érvénytelenítse házasságát. A kérelemről a császár is tudomást szerzett, aki magánkívül volt a dühtől és nagyon heves vitát folytatott fiával, röviddel a tragédia előtt. Rudolf Mayerlingbe utazott vadászni. Ide érkezett a várandós Mária is. 1889. január 30-án reggel a főherceg hűséges komornyikja és Hoyos gróf, a trónörökös barátja, találta meg a fiatal párt vérbe fagyva. A tragédia után rengeteg iratot, dokumentumot megsemmisítettek, amelyek segíthettek volna megválaszolni az esemény kapcsán felmerülő kérdéseket.

Így csak sejteni lehet, hogy valójában mi is történt azon a szörnyű éjszakán. Egyes feltételezések szerint Rudolf maga vetett véget életének, Vetsera Mária halála azonban máig tisztázatlan. A legtöbb bizonyíték mégis a kettős öngyilkosság elméletét támasztja alá, bár egyesek gyilkosságokról, mérgezésről beszélnek, politikai indokokat sem kizárva. Rudolf esetében a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy önkezével vetett ugyan véget életének, de ezt zavart elmeállapotban tette, így a katolikus temetés elől elhárult minden akadály. Ugyanakkor Vetsera Máriát méltatlan körülmények között, titokban hantolták el Heiligenkreuz mellett.

Rudolf halálának következményei

Az uralkodó egyetlen fiának halála után Ferenc József és Erzsébet házassága teljesen összeomlott. A császár megtiltotta, hogy jelenlétében valaha is kiejtsék öngyilkossá lett fiának nevét. A császárné sem heverte ki szeretett fia elvesztését. Végtelen utazásokba kezdett, szinte állandóan távol maradt az udvartól, Angliában és Írországban vadászgatott, Korfun töltötte idejét. Végképp elviselhetetlennek tartotta a bécsi udvar abszolutisztikus zártságát, érzéketlen szigorát, azt amelynek fia is áldozatul esett. Amikor 1898. szeptember 10-én Genfben egy anarchista meggyilkolta őt, Erzsébet már nagyon távol állt az uralkodástól, talán már kereste is a halált.

Rudolf halálával a császár öccsei következtek a trónörököklés rendjében. Mivel a második legidősebb fivér, Ferdinánd Miksa főherceg (18321867) ekkor már nem élt (Mexikó császáraként kivégeztek), gyermekei sem voltak, így az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse a császár harmadik, élő fivére, Károly Lajos főherceg(18331896) lett. Az ő halála után legidősebb fia, Ferenc Ferdinánd főherceg (18631914) lett a trónörökös. Az ő meggyilkolása Szarajevóban 1914. június 28-én olyan események sorozatát indította el, amelyek az első világháború kirobbanásához, és 1918-ban a Monarchia széthullásához vezettek.

Ha Rudolf koronaherceg életben maradt volna, talán megtörténhetett volna, hogy az idős Ferenc József császár lemond (vagy lemondatják) a fiatal Rudolf javára, ahogy 1848-ban az ő saját nagybátyját, Ferdinánd császárt is lemondatták egy nála alkalmasabb személy, a fiatal Ferenc József javára. Lehetséges, hogy egy olyan életerős császári személy, aki sokkal modernebb és liberálisabb gondolkodást képviselt volna elődjénél, lazította volna a Monarchia elkötelezettségét a Német Császárság felé, és Ausztria-Magyarország esetleg nem – vagy más formában – lépett volna katonai szövetségre II. Vilmos német császárral. A német szövetség megléte komoly szerepet játszott az első világháború kirobbanásában, és egy később is akadályozta a Monarchia kilépését a háborúból. Ehelyett 1916-ban a császári trónra Ferenc József unokaöccse, a jólelkű, de gyengekezű és határozatlan Károly (1887–1922) került, aki a Monarchia utolsó uralkodója lett. Sem a háborúból nem tudott kilépni, sem a Birodalmat nem tudta megmenteni a széthullástól.

Rudolf és Stefánia egyetlen leánya, Erzsébet Mária főhercegnő (18831963) később viharos körülmények között Otto von Windischgrätz-hez ment férjhez, majd elvált tőle. A Monarchia széthullása után a szociáldemokráciával kezdett kokettálni. Leopold Petznek (1881-1956) aktivista férjeként ő lett Bécs vörös hercegnője („die rote Herzogin”). Sorsa a nagymúltú uralkodóház méltatlan hanyatlásának szimbóluma.

 

Vetsera Mária élete:

 

Maria von Vetsera bárónő (Maria ("Mary") Alexandrine Freiin von Vetsera), * Bécs, 1871. március 19. – † Mayerling, 1889. január 30. Osztrák bárókisasszony, Rudolf koronahercegnek, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének szeretője. A korabeli magyar sajtóban Vetsera Mária néven is szerepel.

Családja

Maria von Vetsera baronesz édesapja Albin von Vetsera báró, osztrák diplomata (1825–1887), édesanyja Helene von Vetsera báróné, született Helene Baltazzi(1847–1925) volt. Négy gyermekük született, Mariát, a harmadikat, Marynek becézték.

Ladislaus von Vetsera, „Laci” (186–1881)

Johanna von Vetsera, „Hanna”, később von Bylandt-Rheyd gróf felesége (1868–1901)

Maria Alexandrine von Vetsera, „Mary” (1871–1889)

Franz Albin von Vetsera, „Feri” (1872–1915)

Mary legidősebb fivére, Ladislaus von Vetsera 1881. december 8-án vesztette életét a bécsi Ring színházban (Ringtheater) kitört katasztrofális tűzvészben, amely több száz áldozatot követelt. Helene von Vetsera testvéreinek, Mary nagybátyjainak nagyhírű istállójuk volt, saját lovaikkal szerepeltek nemzetközi lóversenyeken, jó lovasok voltak, a Vetsera és a Baltazzi családok tagjai a Monarchia és a nemzetközi politikai, üzleti és társasági élet ismert alakjai voltak, otthonosan mozogtak Európa arisztokrata köreiben. 1877-ben, amikor Mary még csak hatéves volt, anyja, Helene báróné szerelmi viszonyba keveredett a nála tíz évvel fiatalabb, akkor mindössze 19 éves trónörökössel, Rudolf koronaherceggel, és ő lett a trónörökös első szeretője.

Az apa, Albin von Vetsera báró 1887-ben bekövetkezett halála után Marynek és testvéreinek gyámjául Georg von Stockau grófot (1854–1901) jelölték ki (Eveline Baltazzi (1855–1901) férjét, Helene sógornőjét).

 

Kapcsolata Rudolf trónörökössel

Maria (Mary) von Vetsera bárókisasszony 1888. április 12-én, a bécsi Praterben, a freudenaui lóversenypályán találkozott először Rudolf koronaherceggel, a trónörökössel (1858–1889). Rudolf udvarolni kezdett az akkor 17 éves leánynak, kísérgette Prater-beli sétáin, kisebb ajándékokkal kedveskedett neki.

Mary – mint abban az időben a legtöbb ifjú leány – szerelmes rajongással tekintett a koronahercegre. Szenvedélyes leveleket írogatott neki, és Rudolf válaszolt is neki ezekre. 1888 őszén már viszonyuk volt. Találkáikat Marie von Larisch grófnő (1856–1940), Erzsébet császárné és királyné legidősebb fivérének, Wittelsbach-i Lajos Vilmos bajor hercegnek leánya, Erzsébet unokahúga, Rudolf trónörökös unokatestvére szervezte, aki diszkréten biztosítani tudta Mary Vetsera bejutását a Hofburgba, Rudolf lakosztályába. Larisch grófnő el volt kötelezve unokafivérének, Rudolfnak, mivel a trónörökös kifizette a grófnő tetemes tartozásait, ennek fejében a grófnő partnereket közvetített, afféle kerítőnői szolgálatokat végzett Rudolfnak. Marie von Larisch grófnő jó barátságban volt Mary von Vetserával, a leányt ő mutatta be Rudolfnak, találkozóikat ő szervezte. Egyes források szerint Marie von Larisch grófnő arra használta fel Maryt, hogy a leány közvetítse Larisch grófnő kéréseit a trónörökös felé, újabb és újabb pénzösszegek kifizetése iránt.

Bár Rudolf trónörökös nős ember volt, ebben az időben már megromlott viszonya feleségével, Stefánia belga királyi hercegnővel (1864–1945). A két házasfél ellentétes vérmérsékletén, egymáshoz nem illő személyiségén túl az elhidegülés fő oka az volt, hogy az állhatatlan Rudolf trónörökös más nőkkel, köztük több prostituálttal tartott rendszeres kapcsolatot, és nemibetegséggel fertőzte meg feleségét, ami az asszony meddőségét okozta.

1889 januárjában a trónörökös házasságon kívüli viszonya a Maryvel már nagyon szenvedélyessé vált, és már elég sokan tudtak is róla. Még maga I. Ferenc József császár és király (1830–1916) is értesült az ügyről. Január végén egy alkalommal Rudolf hevesen összeszólalkozott császári apjával, a veszekedés valószínűleg a Rudolf trónörökös és az ifjú baronesz, Mary von Vetsera viszonya miatt robbant ki.

A túlérzékeny lelkű, egzaltált Rudolf erre az időre már régen eldöntötte, hogy véget vet életének, de ehhez egy társat keresett magának, aki elkísérné őt a halálba. Több alkalmi partnere, köztük Mizzi Kaspar is visszautasították Rudolfnak ezt a kívánságát. A fülig szerelmes, mértéktelenül rajongó Mary Vetsera éppen kapóra jött a halálra készülő Rudolfnak. Rudolf leveleiben forró szerelméről biztosította a fiatal, rajongó Maryt. Amikor Larisch grófnő, a fenyegető botrányt megsejtve visszavonult, és nem akart számukra további találkákat szervezni, akkor Bratfischnek, Rudolf személyes fiákerhajtójának és a Hofburg egyik kapusának leányán, Agnes Jahodán keresztül szervezték a légyottokat.

1889. január 28-án Rudolf főherceg arra kérte Larisch grófnőt, hogy hozza el a Hofburgba Mary von Vetserát, azzal az ürüggyel, hogy még egyszer utoljára látni szeretné őt. Rudolf addigra már visszaszerezte és elégette a saját maga által Marynek írt, szerelmet mutató (vagy tettető), behízelgő leveleit, ugyanakkor a Mary és a grófné által írott leveleket kikészítette, hogy a tervezett közös öngyilkosság végrehajtása után azokat könnyen megtalálhassák, és családja kézenfekvő bűnbakot találhasson Marie von Larisch grófné személyében. A találkára érkező Mary „eltűnt” a Hofburgból. A pánikba esett Larisch grófné megpróbálta a rendőrhatóság segítségét kérni, de sikertelenül.

A mayerlingi kettős tragédia

Mary Vetsera bárónőt Bratfisch kocsis előbb Breitenfurtba vitte, itt várták be Rudolfot, aki beszállt a hintóba, és együtt hajtattak a mayerlingi vadászkastélyba. Másnap reggel mindkettőjüket holtan találták. Mind a mai napig tisztázatlan, hogy Maryt Rudolf trónörökös lőtte-e agyon azon az éjszakán, vagy mindkettőjüket valaki más gyilkolta-e meg. Az eset részleteit az uralkodó család eltitkolta, rendőri vizsgálat nem folyt. Nincsenek döntő bizonyítékok, de nagyon valószínű, hogy Rudolf előbb Maryt lőtte agyon, azután maga is öngyilkos lett.

 

Közvetlenül a haláleset felfedezése után Rudolf vadásztársa, Hoyos gróf a szörnyű hírrel Bécsbe sietett, de ő még úgy adta elő, hogy Rudolfot Mary mérgezte meg. Rudolf trónörökös halálhírét senki sem merte elmondani a császárnak. Végül Nopcsa báró Erzsébet császárnénak (1837–1898) jelentette, hogy meghalt a fia. Erzsébet azonnal intézkedett. Saját lakosztályában fogadta Ferenc Józsefet, és zárt ajtók mögött beszélt vele. Senki sem tudja, mit mondott el férjének a császárné, és mi történt közöttük ekkor. Röviddel e beszélgetés után Erzsébet Katharina Schrattot (1853–1940) hívatta, akit a császárhoz küldött, hogy vigasztalja őt. Ezután leányáért, Mária Valéria főhercegnőért küldetett. Amikor Valéria megtudta bátyja halálának hírét, első kérdése ez volt: „Ugye, öngyilkos lett?” Erzsébet később felháborodottan tagadta mindezt. Úgy tűnik, a családtagoknak is először azt az elviselhetőbb verziót mondtak el, hogy Rudolfot Mary Vetsera mérgezte meg, majd a leány maga is mérget vett be. A császár csak 24 óra múlva tudta meg a megdöbbentő igazságot, hogy fia önkezével vetett véget életének. A mélyen katolikus Ferenc József császárt megrázta ez a számára elfogadhatatlan történés. Rudolf koronaherceg halálhírét úgy jelentették be, hogy a trónörökös halálát szívroham okozta. A római katolikus egyház számára – amely az öngyilkosoktól mindmáig megtagadja az egyházi temetést – külön hivatalos boncolási jelentés készült, amely szerint Rudolf pillanatnyi elmezavarában követte el tettét. Az elhunyt Rudolfot így teljes császári pompával kísérhették a kapucinus templom császári kriptájába („Kaisergruft”).

Mary Vetsara bárónő halálát szigorúan elkülönítették Rudolf trónörökös halálhírétől. Még annak puszta tényét is, hogy ő is ott lett volna Rudolffal együtt a mayerlingi kastélyban a trónörökös halálának éjszakáján, el kellett titkolni. Csupán a trónörökös halálának ténye került nyilvánosságra, a bárónőről hivatalosan sehol nem eshetett szó. A leány holttestét azonnal, a legnagyobb titokban eltávolították Rudolf mellől, kicsempészték a mayerlingi kastélyból, és titokban a közeli Heiligenkreuz cisztercita apátságba vitték, ott az öngyilkosok kriptájába helyezték. Temetéséről még családját is kizárták, csupán nagybátyja, Alexander Baltazzi és gyámja, Stockau gróf vehettek részt (Mary édesanyja már nem). Rajtuk kívül csak kolostorbéli szerzetesek, és Bécs rendőrfőnöke volt jelen, embereivel.

Az a tény, hogy Rudolffal együtt valaki más is meghalt Mayerlingben, sokáig teljes titokban maradt, a Vetsera családot is teljes hallgatásra kötelezték. Mary von Vetsera bárónő holttestét a család csak jóval később helyezhette át rendes sírhelyre, a heiligenkreuzi temetőbe, mai helyére. Az addig megbecsült Vetsera családot gyakorlatilag kiközösítette a császári család, és az arisztokrata társaság is kerülte őket, köszönésüket sem fogadták. A császári család a 18 éves Mary Vetserát tartotta bűnösnek a 31 éves, évek óta kicsapongó életet élő, prostituáltakat látogató trónörökös elcsábításában, és őt okolták Rudolf halála miatt is. Ezt a látszatot egészen a Monarchia bukásáig fenntartották. A cenzúra évtizedeken keresztül semmilyen ettől eltérő értesülést, önigazoló kísérletet sem engedett megjelenni. Mary édesanyjának, Helene von Vetserának el is kellett hagynia Ausztriát. Ugyanerre a sorsra jutott az erkölcstelen kerítéssel megvádolt Marie von Larisch-Wallersee grófnő is, akinek hallgatását a császár pénzzel vásárolta meg.

Sírjának megbolygatása 1945-ben

A második világháború végén, 1945 késő tavaszán az Alsó-Ausztriába benyomuló szovjet Vörös Hadsereg nehéztüzérsége tűz alá vette a heiligenkreuz-i cisztercita apátságot. A harcok során a műemlék épületben és a településen súlyos károk keletkeztek. A temetőben egy nagy űrméretű lövedék robbanása elmozdította helyéről a Mary Vetsera sírját fedő gránitlapot. A helyreállítás előtt egy helybeli fiatal orvost, dr. Gerd Hollert megbízták, végezzen hatósági szemlét Mary földi maradványain, és tanúskodjék az újratemetésnél. Dr. Holler megvizsgálta Mary koponyáját és más csontjait. Jelentése szerint nem talált lövéstől származó sérülést a csontvázon. 1980-ban könyvet is írt tapasztalatairól. 1959-ben a Baltazzi család egyik tagja kijavíttatta, rendbetette a háborúban megsérült sírhelyet.

Sírjának kirablása 1992-ben

Mary Vetsera személye ismét a közfigyelem középpontjába került, amikor 1992 decemberében újsághírek jelentek meg egy sírgyalázásról, amely a heiligenkreuzi temetőben történt. Hivatalos vizsgálatot rendeltek el, ennek keretében felnyitották a Mary Vetsera kriptáját, azt üresen találták, a holttest eltűnt.

A nyomozás megtalálta a tettest, Helmut Flatzelsteinert, egy (akkor) 52 éves linzi vállalkozót, aki saját vallomásában önmagát a Mayerling-mítosz megszállott kutatójának írta le. Ő tulajdonította el a csontokat és egyéb maradványokat azzal a szándékkal, hogy azokat részletes törvényszéki orvostani vizsgálatoknak vesse alá. A boncolás és a holttest részletes vizsgálata, Flatzelsteiner szervezésében meg is történt, de ennek eredményeit soha nem hozták nyilvánosságra. Az eredmények megvannak, de nem teljes körűek, és nincsenek tudományosan rendezve, feldolgozva.

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy Mary Vetsera koponyáján lövéstől származó sérülés látszik. Nem sikerült azonban kellően tisztázni, hogy a megvizsgált holttest, amelyet abból a sírból loptak el, valóban Mary Vetserával azonos, mivel a DNS-vizsgálatra nem adtak engedélyt. Csak az tekinthető teljesen bizonyosnak, hogy a sírban egy kb. 18 éves nő holtteste feküdt, akit 1890 körül temettek el, ruházatának darabjai az adott korszakból valók, és attól a bécsi kereskedőtől, akinél Vetsera bárónő egykor vásárolni szokott.

1993. október 28-án Mary Vetsera földi maradványait a nyilvánosság teljes kizárásával ismét sírjába helyezték, kriptáját földdel töltötték fel, hogy elejét vegyék esetleges újabb sírgyalázási kísérleteknek.

Mivel Flatzensteiner mindent gondosan lefényképeztetett, e fotókat később újra és újra ki lehetett értékelni. Eszerint a fejen található sérülést lőfegyverből, valószínűleg 9 mm-es revolverből származó lövés okozta, a golyó a fej bal oldalán hatolt be. A hajmaradványokon, amelyeket Flatzensteiner szintén megőrzött, tipikus kén- és ólomnyomok láthatók. Mivel Mary Vetsera jobbkezes volt, az öngyilkosság lehetősége gyakorlatilag kizárható, és biztosra vehető, hogy a leány gyilkosság áldozata lett....

Egy kis érdekesség még Larisch grőfnőről

A Mary Vetsera-affér

Henri Baltazzi unokahúga, Mary von Vetsera beleszeretett Rudolf trónörökösbe, 1888 nyarán levelet is írt neki. Ebben az időben Rudolf öngyilkoságra készült, és olyan nőt keresett magának, aki társául szegődne a közös halálba indulva. November elején Rudolf felkérte a neki elkötelezett Marie von Larisch grófnét, hogy valamilyen ürüggyel hozza el neki Mary von Vetserát a Hofburgba. Maga Mary is nagyon akart találkozni a trónörökössel, és Marie von Larisch grófnő engedett barátnője könyörgésének, és megszervezte a találkát. Rudolf már Mary első látogatásakor, 1888. november 5-én megállapította, hogy az őt csodáló, érte rajongó fiatal baronesz pontosan az a társ, akit ő keres magának. A későbbiekben Marie von Larisch fedezte találkozóikat, barátságból. A sokat tapasztalt nagyvilági dáma nem önzetlenül vállalta a kerítőnő szerepét. Mivel nagy lábon élt, teljesen el volt adósodva, ezért az első randevú után arra kérte barátnőjét, Maryt, emlékeztesse a trónörököst, hogy az 25 ezer arany koronávalarannyal tartozna neki. Az egzaltált, nem evilágon élő Rudolfnak semmilyen fogalma nem volt a pénz valódi értékéről (ezt felesége, a józan gondolkodású Stefánia főhercegnő is gyakran hangoztatta). 1888 novemberétől 1889 janár végéig, alig három hónap alatt állítólag 70 ezer arany korona vándorolt Rudolf kezéből Marie von Larisch grófnőhöz. Az összeg nagyságát érzékelteti, hogy a trónörökös évi apanázsa 45 ezer arany korona volt (ez ma kb. 330 ezer Euro), ehhez mint magas rangú katonatiszt havi 800 arany korona zsoldot kapott. Rudolf koronaherceg egyébként 150 ezer arany korona – ma kb. 1,1 millió Euro – adósságot hagyott hátra, amit császári apja fizetett vissza a fia hitelezőinek.

Amikor azután a koronaherceg és a bárókisasszony viszonya komolyabbá vált, december elején Mary Vetsera megjelenése a bécsi Operában komoly botrányt okozott, és Stefánia főhercegné (18641945), Rudolf trónörökös felesége is meglátta benne veszedelmes ellenlábasát, Marie von Larisch megérezte a fenyegető veszélyt. Visszavonult, nem vett részt további találkák fedezésében. Botrány fenyegette őt is: már Pardubitz-ben is pletykáltak az ügyről, férje, Georg gróf is tombolt dühében. Rudolf és Mary ezután is megtalálták a módját, hogy Bratfisch-on, Rudolf személyes fiáker-hajtóján, és a Hofburg egyik kapusának leányán, Agnes Jahodán keresztül szervezzék légyottjaikat.

1889. január 13-án léphettek először nemi kapcsolatba egymással, azzal az ígérettel, hogy együtt mennek a halálba. Január 26-án veszekedés robbant ki a Vetsera-házban, ugyanekkor került sor egy súlyos összeütközésre Rudolf trónörökös és császári apja között. A apjával folytatott vita megerősítette Rudolfot elhatározásában. Marie von Larisch grófnét magához rendelte Csehországból, és azt mondta neki, hogy Mary Vetserát talán soha többé nem láthatja, a grófné nem számolt ezzel a fordulattal, ezért segítsen neki, hogy még egyszer utoljára találkozhasson Maryvel. Január 28-án Marie von Larisch grófné elhozta Mary von Vetsera bárókisasszonyt a Hofburgba. Mary itt eltűnt. A grófné nem számított ilyen fordulatra, pánikba esett, és megkísérelte a hatóságokat bekapcsolni, sikertelenül. Maryt Bratfisch kocsis kivitte a mayerlingi vadászkastélyba, ahová hamarosan Rudolf is követte őket. 1889. január 30-ára virradó éjszakán a trónörökös agyonlőtte Mary Vetserát, majd néhány óra múlva maga is öngyilkosságot követett el.

Rudolf addigra már visszaszerezte és elégette a saját maga által Marynek írt, szerelmet mutató (vagy tettető), behízelgő leveleit, ugyanakkor az epekedő Mary és a mindenről tudó Marie grófné által írott leveleket hátrahagyta, hogy azokat a tervezett közös öngyilkosság végrehajtása után könnyen megtalálhassák, és egy kézenfekvő bűnbakot találhassanak. A tragédia után Erzsébet császárné Marie von Larisch grófnét tekintette egyedüli főbűnösnek fia halála miatt. Az imádott nagynéni, nyilván saját bűntudatát elfojtandó, mindenfajta magyarázat, önigazolás lehetőségét megtagadta unokahúgától. A grófné kegyvesztett lett a Habsburg-családnál, nemkívánatos személy lett az udvarnál, az arisztokrata társaság nem volt hajlandó érintkezni vele. Személyére úgy utaltak, hogy „az a Larisch grófné, aki...”.

Mary von Vetsera ezt jóelőre megsejtette. Halála előtt Marie von Larisch-nak írt búcsúlevelében ez áll: „Kedves Marie! Bocsásd meg nekem a sok szenvedést, amit én okoztam neked. Szívből köszönök mindent, amit értem tettél. Ha életed nehézzé válna, és én bizony félek, hogy nehézzé válik az után, amit mi elkövettünk, gyere utánunk, ez a legtöbb, amit megtehetsz. Mary.”

Az őt körülvevő megvetés miatt Marie Louise von Larisch-nek hamarosan el kellett hagynia az Osztrák-Magyar Monarchiát is, vissza kellett költöznie Bajorországba. 1894-ben ismét anya lett. Mivel már hosszú ideje külön élt férjétől, Georg von Larisch-Moennich gróf ezúttal már nem őrizhette meg családja jóhírét, ő nem lehetett a gyermek apja. A fiúcska, Friedrich Karl még megkapta ugyan a grófi címet, de a házasságtörés tényét nem lehetett eltagadni, ennek következtében férje 1896. december 3-án elvált tőle.

 

 

Találgatások

Az uralkodó család érdekében a kettős haláleset pontos körülményeinek felderítése elmaradt, az ügyet ma is homály fedi. Az évtizedek folyamán megjelent sajtócikkekben és könyvekben az összes elképzelhető változatot megszellőztették. Leírták már, hogy a leányt a trónörökös ölte meg, aki aztán öngyilkosságot követett el. Azt is, hogy mindketten öngyilkosok lettek. Azt is, hogy egymást ölték meg, és azt is, hogy valaki más ölte meg mindkettőjüket. Leírták, hogy a halál időpontjában a leány terhes volt, és azt is, hogy nem volt az.

A holttestek első, korabeli helyszíni vizsgálata alapján hamar kitűnt, hogy Mary több órával korábban halt meg, mint Rudolf. Ebből arra is lehet következtetni, hogy Rudolf ölte meg a leányt, és a halott mellett üldögélt, míg végül maga ellen fordította fegyverét. Egy másik elmélet szerint a halálára készülő Rudolf közös öngyilkosságot javasolt szeretőjének, és a fiatal Mary, aki bolondulásig szerelmes volt a férfibe, minden áldozatra kész volt szerelméért. Más elemzések azt sugallják, hogy Mary terhes volt a koronahercegtől, és a kastélyban magzatelhajtást (abortuszt) végeztek rajta, a leány belehalt a tiltott műtétbe, és Rudolfot annyira összetörte a halála miatt érzett önvád, hogy öngyilkos lett. Van olyan jelentés, amely szerint a helyszínen csak egyetlen revolvergolyó került elő. Voltak szemtanúk is, akik a leány fején golyóütötte lyukat láttak. A holttestek megtalálásakor kialakult zűrzavarban sokan tettek egymásnak ellentmondó észleléseket és tanúvallomásokat.

 

Színház, Játékfilm:

-Mayerling, 1936, rendező: Anatole Litvak. Rudolf trónörököst Charles Boyer, Stefánia főhercegnét Yolande Laffon, Marie von Vetsera bárónőt Danielle Darrieux, I. Ferenc József császárt Jean Dax, Erzsébet császárnét Gabrielle Dorziat alakította.

-Mayerling, 1968, rendező: Terence Young. Marie von Vetsera bárónőt Catherine Deneuve, Marie von Larisch grófnőt Genevičve Page, Mitzi Kaspart Fabienne Dali, Rudolf trónörököst Omar Sharif, Stefánia főhercegnét Andréa Parisy, I. Ferenc József császárt James Mason, Erzsébet császárnét Ava Gardner alakította.

-Magánbűnök, közerkölcsök, 1976, rendező: Jancsó Miklós. A szexualitás szokatlanul merész ábrázolása miatt hírhedtté vált film meglehetősen szabadon dolgozza fel a mayerlingi tragédiát. Jancsó értelmezése szerint a szerelmespárt a bécsi udvar (lényegében maga a császár) ölette meg, mivel Rudolf lázadt konzervatív apja ellen (a műben e lázadást a provokatív szexualitás jelképezte). Az olasz–jugoszláv koprodukcióban készült alkotásban Maryt Teresa Ann Savoy, Rudolf trónörököst Balázsovits Lajos alakította.

-
Kronprinz Rudolf, osztrák-német-francia-olasz TV-film, 2006, rendező: Robert Dornhelm. Marie von Vetsera bárónőt Vittoria Puccini, Marie von Larisch grófnőt Julia Cencig, Mitzi Kaspart Birgit Minichmayr, Rudolf trónörököst Max von Thun, Stefánia főhercegnét Daniela Golpashin, I. Ferenc József császárt Klaus Maria Brandauer, Erzsébet császárnét Sandra Ceccarelli alakítja.

-Rudolf musical, Frederic Morton: „Az utolsó keringő” c. könyve nyomán (szövegíró: Jack Murphy, zeneszerő: Frank Wildhorn. Magyarországon 2007-ben a Budapesti Operettszínház mutatta be, rendező: Kerényi Miklós Gábor.

 

KÉPEK:

 

Description Rudolf gyermekként
 
 
 
Description Rudolf trónörökös
 
Description Rudolf és Stefánia esküvői fotója
 
Description Vetsera Mária bárónő
 
Description
Larisch grőfnő és Vetsera Mária 
Description
A  mayerling-i vadászkastély, ahol Rudolf és Mária meghalt
 
 
Description
Rudolf sírja
 
Description
Vetsera Mária sírja
 

Alicia Vikander - A legbiztosabb magyar forrásod az Oscar-díjas színésznõrõl! Képek, cikkek, hírek, minden egy helyen!    *****    -----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints