Szemedbe nézek, s ott ül a félelem,
Mely titkon rág!
Ugye mindig fárasztott a gyáva a hazugság? - Vajon a srácok mit szólnak?
Úgy félsz! - A pap majd elzavar holnap!
Úgy félsz!
De addig nem leszel más, amíg nem vallasz színt!

Tudd meg én hívő lettem!
Atya Fiú Szentlélek idebenn! – egy, két, há
Bátran vállald! Nincs mit, szégyelljél!
Nem gyötörnek, hogyha mulya vagy!
Mikor ima szól mind élni hagy!
Ha bevállaltad azt, hogy nyíltan élj! – nyíltan élj!

Hazudsz, ha késve érsz,
Pedig most gyóntál a templomban!
Az órákról is ellógsz ez folytathatatlan!
A rózsafüzért hova rejtsd el?
A kezedben reszket a persely!
Magadért bátran állj ki, és szabadon szólj!
Vallom az Istent, hiszem én!
Minden lény, teremtmény!
Az Úr szándéka mindnyájunkban él!

Térdre hullasz esténként!
Állj most fel és indulj el!
Fedd fel az arcod és vállald hited! – Vállald hited!

Van köztünk orvos, bankár, postás, régi osztálytársaid!
Itt van a gondnokod, a péked! Mindet fűti már a hit!
Itt van a kedvenc TV-sztárod! Láttad őt a hétvégén! – Láttad Őt!
Itt van a bácsikád! Apád, lányod! – bátyád, apád, lányod
Meg a srácok! – Meg a srácok!
Meg én! – Én!

Vallom az Istent! Vallom ám!
Vivate Vivate Vatikán! - Vivate Vivate Vatikán!
És tudatom hogy minden az ő műve!
Mutassuk meg büszkén mind,
Hogy mire képes a tiszta hit!
Szolgáljátok hát a jót!

Lásd mi lettem: keresztény!
Szabadon miért ne hirdetném?
Hiszen annyian vannak úgy, mint én!
El ne fojtsd a végszót!
Hívő lettem! Keresztény!
Mondd csak miért is, szégyelljem én?
Így szolgálom én! Így szolgálom én! Így szolgálom én!
Így szolgálom! Én!