Rudolf: Mi lenne ha megtréfálnánk Willigutot?
Mária: Jó, de hogy csináljuk?
Rudolf: Játszunk el egy titkos beszélgetést!Nézzen rám, mint, aki fél!
Kapja a kezét a szája elé, s ijedt sóhaj ójaj.
Mária: Szokványos legyen e találkozás vagy pedig épp újdonság?
Rudolf: Mintha már hónapja nem tennénk mást
Együtt: Csakis együtt járkálnánk.
Rudolf: Szerelmem őrülten ég.
Mária: Játssza, mit úgy szeretnék!
Rudolf: Játsszuk, mi megtörtént kettőnk közt nemrég!
Mária: Csináljunk valami különöset!
Rudolf: Rajta hát! Nos, mit ajánl?
Mária: Bódultan szédülök kezébe, mint aki vágytól lángol már.
S Willigut dermedten áll. És ebben az lesz a szép, hogy mindez
megtörtént kettőnk közt nemrég.
Rudolf: Szerelmes meleget, árasszunk meleget, olvasszuk fel a jeget!
Mária: Hadd folyjon össze a fekete jegyzetfüzet!
Rudolf: Ó, Willigut görcs áll beléd!
Mária: Kis kémünk meghibban még.
Együtt: Hisz mindez megtörtént kettőnk közt nemrég. És, hogyha eljő
az éj s a gyertyánk már csonkig ég.
Rudolf: Álmomban emlékszem ara a csodára, ami megtörtént
Együtt: Így kettőnk közt nemrég.