Van, aki úgy néz rám, hogy
Közben, közben semmit sem szól
Valaki elmond minden rosszat, és simogatót
Én egyre csak ülök némán
Válasz nélkül tűröm, zuhanjon rám
Repüljön most a bánat a felhők hátán
Szállnak a felhők
Így jó nekem
Már nem árnyékolják az életem
Szállnak a felhők
Ez így elég
Ha a világ táncra perdül a kedvemért
Ma sincs másképp
Van, aki jót tesz, és van, aki rosszat
Nem látják ők a csillagokat
Hogyan táncolnak
Felveszik gyöngytől ékes ruhájuk
Ami a bálban szép lesz
És én majd velük élem át a csodák románcát
Érzem a vágyat
A világ most várhat
Ma együtt essünk szét
Ha elér a hangom
Sokáig tartson
És legyen egy szép emlék.