Hűs szellő fú a réteken,
Víg pásztorlány dalol nekem,
Halk, angyali hangja szárnyal fenn,
Hogy a földön végre rend legyen!
Hogy végre, végre rend legyen!
Nézd a szántóvető dolgos, kérges kezét,
És a mérnök komoly, mindent látó szemét,
Itt a völgyek, folyók szebbek, mint más helyen,
Isten országa ez, fontos, hogy rend legyen!
Hogy végre, végre rend legyen.
Itt nevelt jó anyánk, értünk élt, szenvedett,
És a szőlő, amit még apánk ültetet,
Itt a búzamező mindig bőven terem,
Isten országa ez, fontos, hogy rend legyen!
Hogy végre, végre rend legyen!
Sebzett, bús ősi föld, végre így lesz szabad,
Itt a szó és a tett mindig szívből fakad,
És a nap fénye már, ha csillog száz fegyveren,
Isten országa ez, fontos, hogy rend legyen!
Hogy végre, végre rend legyen!
És a szent küldetés: védjük meg szent hazánk,
Meg van még az erőnk, nemzetünk büszke ránk,
És közel már a végső, a nagy győzelem,
Isten országa ez, fontos, hogy rend legyen!
Hogy végre, végre rend legyen!