Forog a tánc (repríz)
2008.08.07. 12:26
Constanze: Ugyan, miért is szépíted – megint csak becsaptál!
Én ostoba nő, hiszek még neked!
A legszebb éveim rád pazaroltam semmiért,
hiszen hazug volt minden üres kis ígéreted,
bár azt fújod reggel-este, hogy szeretsz,
tudom, nem vagyok fontos már rég!
Csak a munkád a fő, no meg önmagad!
Neked nyűg csak az együttlét,
De akad hely, hol forog a tánc,
És ha nincs időd énrám, úgy magam kell, menjek!
Ha nem jössz, hát nem jössz – én könnyen felejtek!
Wolfgang: Egyszer majd követlek…
Constanze: Az nekem túl késő már!
|