Rómeó és Júlia:

Júlia búcsúja

Így a földön nélküled,
itt maradnom nem lehet!
Most, hogy nem vagy már, te drága,
nincs jogom, hogy én legyek!

Hogy mi lesz velem, s vele,
nincs senkinek hozzá köze!
Egy szerelmespár szép halála,
fény és füst a semmiben!

Tarts hát, Rómeó úgy, ahogy én téged!

Hagytátok, hogy így legyen!
Mit nektek a szerelem!
Éljetek haragba, kínba,
várnak rám a semmiben!

Várj rám, Rómeó, egy perc, és követlek csendben!

Szerelmem, szerelmem!
E szó elmúlt e percben!
De te nem félsz a szívem,
ha édes ajkad nem felel,
nincs új nap, ami érdekel!

Szerelmem, szerelmem!
Csak várj, követlek csendben!
A múltam csak álom,
A csókod íze ajkamon,
a földi létet itt hagyom...!