(Tybalt)
“A nő csak tárgy, hát így használd!”
Apám mellett, a bordélyban tanultam ezt
Sovány vagy telt - nem érdekelt
Az mind jól járt, ki kéjjel bélelt ággyal várt
De őket nem! Nem szeretem!
Csak Júliát! Csak Júliát!
Én láttam őt, hogy egyre nőtt
És most a legszebb lány, ki él és köztünk jár
Hogy nézhetett rá egy Montague-fiú?!
Hivatlanul jött, és gyáva volt a búcsú!

Ez a kéz utolér!
Itt a vér lesz a bér!
A vágyott nő ha másra vár
Egy sebzett szív, az bosszút áll!
És az enyém
Sebzett, szegény
Összeszorul
De most a fájdalomtól megszabadul!

Nekünk a nők csak börtönök
Én minden éjjel véle álmodom már rég
Neki sose mertem elmondani még
Hogy nem engedem át egy senkinek a szívét!

Mert ez a kéz utolér!
Itt a vér lesz a bér!
Most Júlia az embered
A gyengeségedért fizet!

Ölni muszáj
Annyira fáj
Belül a seb
Jobban, mint amivel még élni lehet!

(kórus) Ez a kéz (Tybalt) Elárult a szívem
(kórus) Utolér (Tybalt) Kell-e most félnem?
(kórus) Itt a vér (Tybalt) Hogy balsorsom elér:
(kórus) Lesz a bér! (Tybalt) Meghalni a szerelemért?
A becsület sem érdekel!
A szerelemért halni kell!
Ami csak fájt
Így adom át!
Majd megérti
Széttépett szívvel él most minden férfi!